Döntések várnak, bármerre megyek
Felrepülhetek magasra, de zuhanhatok is a
mélybe
- Oh, ugyan már! Hiányoztam én onnan?
Mindenkinek meg volt a maga társasága! - horkanok fel.
- Tiszta tré vagy! - röhög fel. - Igen is,
hiányoztál onnan. Miután leültünk kajálni, csak az evőeszközök csörögtek, aztán
Louis megszólalt, hogy hol vagy. - felröhögök felcsóválva, majd elvigyorodom.
- Szobámba voltam, most is kajálni jöttem,
csak valaki kihúzott ide cigizni! - eltaposom a csikket, majd kék íriszeibe
nézek. - Amit most meg is teszek. - így visszamegyek a konyhába, és a hűtőt
kinyitva kiveszek pár ételt. Alex csak azután jön be miután elszívta a cigit,
de nekem ez ellen semmi kifogásom nem volt. Én ettem, ő nézet, majd szólásra
nyitotta a száját, de én közbe vágtam.
- Azon gondolkoztam, hogy tegyek még
keresztbe annak a ribancnak, és aztán eszembe jutott Olívia. Hogy ismeri,
megbízik benne, csak elmondja neki, ki az apja. - mondom csámcsogva.
- Nem jó. Olíviát keresik, ne feledd! -
mondja összekulcsolva karját.
- Igen ez később nekem is eszembe jutott.
De rajta kívül, Gemma és... - szemeibe nézek a legidősebb bátyámnak, majd
elvigyorodom. - Evelin! Én hülye! Hát, ő úgy fog nekem dalolni és milyen
szépet! - mondom újabb falatot bekapva.
- Elkaptad a "nagynénjét", Louis
a tiéd, mit akarsz még? – kérdezi sármos mosollyal az arcán.
- Egyszerű. Tönkre akarom tenni azt a
ribancot. Meg amúgy is, Lou nem az enyém, még. Ahhoz elő kell kerítenem, ki a
gyerek apja. - mondom gesztikulálva a villával.
- Hogy - hogy? Nem Louis az apja? -
lepődik meg.
- Egyáltalán nem. Isteni volt a vacsora,
mond meg ezt reggel anyának, én meg holnap indulok vissza Londonba, jön, aki
jön, én biztos megyek. Fel kell keresnem Evelint! - mondom felállva,
elmosogatva és puszit nyomva Alex arcára elhagyom a helyet.
- Jó éjt, Húgi! - kiált utánam, én pedig
vigyorogva megyek be a szobámba. Még mindig sötét van, de mozgolódást látok az
ágyamon. Jobban megnézve, valaki befeküdt az ágyamba. Féloldalas mosoly terem
arcomon, ahogy a Hold fényben észreveszem rakoncátlan tincseit, tele tetovált
karját, és leginkább fedetlen felső testét. Leveszem a melegítő nadrágom, így
egy szál bugyiban és XXL - es pólóban fekszem be a takaró alá, ám ebben a
pillanatban ránt is maga alá a betolakodó.
- Hol voltál, Hercegnőm? - mondja megcsókolva
ajkaim, miközben szemembe néz. Íriszei is csodálatosak most, és ez mind a Hold
műve. Ahogy megcsillan a ragyogó fehér szemeiben, akár egy óceán, egy tiszta
vizű óceán, tele titkokkal.
- Ettem, BooBear. Tudod, hiányoztam a
vacsoránál. - mondom, mire felkuncog.
- Ne is mond, a vacsora olyan kínos volt,
mint ezelőtt soha semmi. Hiányzott a csacsogásod. Amúgy szerintem apud bír
engem. - büszke mosoly születik arcán, mire két kezem közé véve arcát
megcsókolom ajkait.
- Téged ki nem bír, Kicsim? - grimaszolva
mászik le rólam, és az erkélyre megy. Kihúzva a szekrényem polcát, kiveszem a
doboz cigit, és Lou után eredek. Kiveszek egy szálat, felé nyújtom, és
megismételve a mozdulatom, szippantunk egy mélyet a cigiből, majd fújjuk ki.
Felesleges is tagadnom, Lout nézem. Simán elmehetne vámpírnak, és most nem az alkonyatra gondolok. Alsó ajkamba
harapva ülök fel a korlátra, és még épp helyezkedek mikor Lou karjaiba zár.
- Ha leesel, megverlek! - morogja fülembe,
mire kuncogva puszilok bele nyakába.
- Ugyan már, hamarabb ugrasz utánam! - nem
válaszol. Beáll közöttünk a kellemes csend, amit egy valami szakít meg. Az én
elfojtott sikításom a nyakába, ami persze azzal is jár, hogy a cigi kiesik a
kezemből.
- Nagyon vigyázz, Tomlinson! Nagyon -
nagyon! - morgom, de talán feleslegesen. Ujja körözni kezd bennem, amitől
kisebb lihegések törnek fel belőlem.
- Szóval, Rebecca... - kezd bele és
belepuszil a nyakamba, majd még egyet, miközben jobban megnyomja bennem lévő
ujját. - Szeretsz igaz? - kérdezi, mielőtt enyhén beleharapna a nyakamba. -
Válaszolj. - csap rá fenekemre.
- I-Igen. - lihegem nyakába, amitől
gyorsítani kezd ujjával.
- Én is szeretlek. - morogja, majd
nyakamat kezdi el szívni. Nem tudom, mire akar ez kimenni, de ha valami újfajta
vallatás, meg kell mondjam, le a kalappal.
- Sajnos Becca, nem akarok neked túl sok
élvezetet adni. - hirtelen húzza ki ujját, hirtelen hagyja el ajkai nyakamat és
vett le a korlátról. - Jó éjt! - rám kacsint vigyorogva, majd bemegy, de nem
hagyom ennyiben. Utána lendülök, vagyok olyan szerencsétlen, hogy belelépek az
égő cigarettába, amitől egy szisszenés távozik belőlem, de Lou után eredek, aki
épp az ágy előtt áll, így leteperem. Meglepetten, de vigyorogva néz fel rám.
- Nem akarsz nekem túl nagy élvezetet
adni, hm? - kérdezem, de nem tud válaszolni. Megcsókolom, lassan, érzékien
mozgatom a nyelvem, ajkaim bizseregnek. Csípőmet is beindítom, de csak egy
picit. Mikor bele markol fenekembe, elmosolyodom, majd miután kiegyenesedem,
rákacsintok.
- Én sem! - felállok, viszont ekkor érezni
kezdem az égési területet a talpamon. - Picsába!
- Mi az? - kérdezi hátam mögött
mozgolódva, ahelyett, hogy válaszolnék, besétálok a fürdőszobába. Lou megáll az
ajtófélfánál, én pedig leülve megnézem a talpam. Auch.
- Mi a jó Istent csináltál? - röhög fel,
de hallatszik az aggódás a hangjából.
- Cigi! - sóhajtva állok fel és egy lábon
koncentrálva veszem elő az elsősegélyt. Egy pillanatra elvesztem egyensúlyom,
de Lou megfogja kezeivel oldalamat és rám mosolyogva megtart, én pedig végre
leemelem a dobozt, és helyet foglalva kipakolom a cuccokat. Lefújom, majd
bekötöm és felvigyorogok Loura. - Ezért nem támadunk a szeretődre, mikor annak
cigi van a kezében! - mondom bólintgatva, de vigyorogva közelebb hajol,
megfogja állam és megcsókol.
- Szeretlek, szerencsétlenül is, Életem!
Nem foghatod rám, ha már egyszer te futottál utánam. - felnevet, majd újabb
csókot lehel ajkaimra, majd kiegyenesedve hátat mutat és ott hagy. Lopja a
mozdulatom! Utána eredek sokkal lassabban, beülök az ágyba, és bekapcsolom a TV-t.
Valami szappanopera megy, de Lou arcára pillantok.
- Ma utazom vissza! - rám kapja most már
tekintetét, és elmosolyodik.
- Szerintem mi is. - válaszolja.
- Viszem Olíviát is. - teszem hozzá, mire
szemei kicsit megdöbbenek.
- Ha lebuktok? Ha elárul? - elvigyorodom.
- Liam. - suttogom nevét a srácnak, aki
olyan ügyesen esett be a hálómba, hogy még nekem sem tűnt fel. Már a repülőn is
láttam köztük valamit, a vacsora előttit, szerintem meg hagyjuk. Szóval, ha
Liam és Olívia összefonódnak, akkor Olívia talán megtartja a mi kis titkunkat,
de itt Liamnek lesz nagyobb hatalma. Ő hozza ki, majd a lányból az érzéseket,
és ha összevesznek, nos. Szerintem el kell érnem, hogy legjobb barátjának
tekintsen, ahelyett, hogy egyből ahhoz a ribanchoz szalad.
- Liam és Olívia egész jól meg vannak,
végül is. - rángat vissza, és még mondana valamit, de tarkójánál fogva húzom
közelebb, illesztem ajkait ajkaimra, majd felfuttatva ujjaim, beletúrok hajába.
Leteperem, fenekembe markol, majd egymás szemébe nézve belemosolygunk a csókba,
majd kidőlve mellé mélyről jövő sóhaj távozik belőlem.
- Nem tudom, mi van velem, de asszem'
kibaszottul kezd idegesíteni, hogy ennyire beléd szerettem. - jelenti ki, mire
tovább nézve a rózsákat a plafonon, elmosolyodom. - Ne mosolyogj olyan édesen,
Rebecca! Mert ez kurvára szar. Mióta megjelentél újra, és mikor veled vagyok,
azt hiszem újra és újra szerelembe esem egy csókodtól, egy érintéstől, egy
öleléstől. - alsó ajkam megremeg, szemeimet a könnynek marják, de visszanyelem
érzelmeim. - És elhihetted, hogy az esküvő helyett veled szöknék el. - és itt
megtörök. Kettészakad minden enyhébb érzelem, majdnem megtörtem, de ah, kár
tagadni, Lou Anastasiához van láncolva, még egy ideig. Elvigyorodom, szemeibe
nézek, szájára puszit lehelek, majd lehunyva szemeim, próbálok elaludni, de
ahogy Lounak sem fog sikerülni, úgy nekem se. Őt hagytam kétségek között, én
meg csak a 3 hét múlva történő esküvőre. Nagyon közel van, és van egy olyan
érzésem, most már kénytelen vagyok beavatni a fiúkat, ha akarom, ha nem.
Rosszat érzek, és mikor meglesz az utolsó darabka is, talán sikerül vissza
nyernem ezzel Louist, de ez nem csak róla szól. Még Sia csak ránk küldte
kutyáit, addig én megöltem a bátyját, és elvettem tőle a legfontosabbat, Európa
új örökösét, remélhetőleg. Oh, és mi lesz akkor, ha ezt megtudja a mellettem
nem alvó személy. Hogy Európa nem is azé, akiknek gondoljuk, de persze mindent
a maga idejében, csak ne legyen túl késő.
Végül is, még Lounak sikerült bealudnia
hajnal 4 - kor, én kiosontam, lejöttem és sütni kezdtem. Csináltam reggeliket,
majd 7 - kor mindenkit ébresztettem. Mikor Olívia lépett ki a szobából, akkor
meggyújtottam a gyertyát, majd Liam kezébe adva vártam, hogy leérkezzen. Mikor
ez megtörtént, énekelni kezdtünk mindahányan. Szája elé kapott, és biztos
vagyok benne, hogy szemei csillogtak a könnyektől. Mosolyogva megölelt
mindenkit, megköszönte, és utoljára ölelt meg engem.
- Köszönöm, Rebecca! Így mindent. És igen!
- jelenti ki, mire szemeim elkerekednek, majd felvisítva átölelem.
- Én köszönöm! Ne tudd meg, mennyi mindent
kell, még csinálunk, első és legfontosabb, addig, amíg nincs a kezedben a
papír, hogy a tiéd, senkinek egy szót sem. Második ma ezzel nem foglalkozunk.
Jártál már Londonban? - kérdezem, mire elhúzva a száját, megrázza a fejét. -
Oh, remek! Akkor ma eljutsz oda, és velem fogsz lakni, ha nem gond! - mondom
vigyorogva, és most rajta a sor, hogy felsikítson. Nyakamba ugrik, és annyi "köszönöm" - et mond el, amennyit még soha nem
kaptam egymás után.
- Jól van, reggelizünk, majd indulok, mert
este bulizunk! - mondom, mire összevigyorodunk, majd összeütjük a csípőnket. A
körülöttünk lévők felnevetnek, majd enni kezdünk. Reggeli után azonnal
felszaladnék, de Gemma megállít. Kicsi körbe magyarázva kezd bele, de kinyögi.
- Nem maradhatnék itt? Tudod, tegnap
jöttünk össze a bátyáddal, és hogy jobban megismerjük egymást. - mondja ajkába
harapva, mire elmosolyodom.
- Figyelj, felőlem maradhatsz. Nem akarlak
elválasztani titeket, mert szép pár vagytok. Inkább Hazzát és a szüleimet
kérdezzétek meg erről. - biccent, majd megölel, és a fülembe suttog egy "köszönöm" - et. Ezután felmegyek, felveszek egy
pörgős bőr szoknyát, egy fehér szegecses inget, bőrdzsekit, és egy fekete
tornacipőt. Ajkaimat ki száj fényezem, szememet füstösre csinálom, de alapozót
nem teszek fel. Nem is szeretem annyira, ha egy vakolatnyi sminket rakok fel.
Soha nem is használtam tulajdonképpen alapozót, pedig nekem sem szép annyira az
arcom. Kamaszkoromba nekem is voltak ragyáim, mint mindenki másnak, de akkor
sem fedtem el, a kamaszkorhoz tartozik. Összepakolva leviszem a bőröndöm,
beteszem a kocsiba, majd besétálok a konyhába, ahol Alex unatkozik nyilvánosan.
- Mi az? - kérdezem lekönyökölve mellé.
- Unatkozom.
- Tényleg? Nem mondod? - grimaszt vág,
mire felnevetek. - Segíts számolni! Visszamegyünk Londonba úgy 6 - an, kell két
kocsi. Egyiket Brúnó vezeti, de a másiknak nincs sofőrje.
- Jelentkezem. És hazafelé lehet egy kis
autóverseny! - vigyorodik el, ekkor viszont apa lép be.
- *¡Dulce la hija! **¡Dulce el
hijo! - ajajj.
- Apa, nyugi. nem lesz közúti baleset. -
Alexre olyan "ezmostkomoly?" fejjel nézek, de ő csak felröhög.
- Hát, nem erről akartam veletek beszélni,
de azért köszi, a megnyugtatást! - grimaszol, majd folytatja. - Szóval nagyapátokkal
úgy gondoljuk, hogy mindkettőtöknek meg van már a saját élete, így azon
gondolkozunk, hogy odaadjuk valamelyikkőtöknek a maffiát. Kiöregedtünk, és ez a
múltkor miatt van. Csak ültünk ott a rabságban, és néztünk ki a fejünkből. Még
Alex gondolkozott, Brúnó és Jace maradt forrófejű, te pedig... megmentettél
minket. Szóval, így arra az elhatározásra jutottunk valamelyikkőtök megkapja a
maffiát. És döntsétek el, hogy ki legyen az. - mondja, majd odajön hozzám,
megölel és jó utat kívánva elhagyja a térséget. Sokkoltan nézek Alex szemeibe
és Ő sem néz máshogy.
- Én nem vállalom el! Nem állok készen egy
ekkora területre, Alex! Te sokkal régebb óta benne vagy ebben, és mit szólnának
hozzá a környezetben élő maffiák! - mondom és ezzel ügyesen kihátráltam, szerintem.
- Nem, Rebecca. Nem döntünk ilyen hamar.
Mivel mindjárt megjelenek a többiek így azt mondom, holnap, ha felkelsz,
felhívsz, ha olyan állapotban leszel és megbeszéljük. Nekem erre aludnom kell
és neked is. - morogja, de még mindig nem fogtuk fel, majd Lou és Niall jelent
meg nevetve. Egy egész maffia, nem nekem való. Főleg így ajándékba nem. Én
szeretek megharcolni a területekért, és azt kell mondjam, ez nem igen fog
változni. És mi lesz a többi maffiával? Ha megtudják, hogy egy lány, egy nő, az
új maffia vezér Amerikába, ahogy apa mondaná, király helyett királynő, én
lennék mindenki célpontja, és az a baj, vegyes célokra. Lehet ez hasonló, mint
Londonba, anno, mikor megválasztották I. Erzsébet királynő nővérét, de ott más
volt a rend, meg azért basszus, ez az alvilág, nem politika. És ezzel a
tudattal maradtam egész végig némán a kocsiban, amíg Lou és Liam azon
vitatkoztak, hogy Olíviának milyen ruhák állnak jól. Alex és én pedig elől,
mint akik elvesztették a nyelvüket, vagy nem is tudom. Csak apám mondata jár a
fejembe, hogy valamelyikkőtök megkapja a maffiát. Valamilyen
szinten örülnék neki, baszki most is a csillagos eget verdesem, olyan boldog
vagyok, hogy apám rám gondolt, de én mégis csak a következményeire tudok
gondolni. És a repülőn is így megy ez, de most már nem csak én vagyok néma,
hanem Harry is. Gemma maradt Brúnóval, Harry nehezen, de belement, végül is, az
a célja, hogy az a személy, akit Ő véd, boldog legyen és biztonságban. Majd
hozzászokik. Lou velem szembe ül, szemei az eget pásztázzák, majd rám téved
szeme. Elkapott, hogy Őt néztem, de most ez sem zavar.
- Figyelj, lehet bunkósság volt, de
hallottam, hogy mit mondott apukád. És igaza van Alexnak aludnod kell rá, és
neki is. És már ismerlek annyira, hogy tudom, azóta csak ezen jár a fejed. Azt
mondom, hogy pihenj, most. Aludj, este bulizunk, és majd megint alszol. Ha
tényleg nem kell neked Amerika, kibaszott jó érveket kell felhoznod, és igen,
jó, hogy a következményire gondolsz, hogy mi van, ha te leszel. De az előnyeit
is vedd számba, és csak akkor tudsz tisztán gondolkozni, Hercegnőm! - feláll,
fejemre puszit nyom, majd oda sétál Hazzához. Louisnak előbb-utóbb mindig igaza
van, és az a legszarabb, hogy mindig beletalál, de kurvára. És nem csak Ő esik
szerelembe újra és újra. Mindig tudd valami olyat mutatni, ami miatt én is így
érzek. Újra és újra szerelembe esek Louis Tomlinsonba, és ez szívás.
* Édes lányom!
Siess a következőveeel <3
VálaszTörlésRendicsek ;) ♥
Törlésolyan édesek :3 imáááááááááádom őket együtt...ennnyi :D
VálaszTörléss még most fognak jön az igazán jó részek :D
Törlés