2016. február 12., péntek

70. Tattoo (18+)

Égető csókok, heves mozdulatok, feszesen tartott csípő,
 többre vágyó kezek, vándorló ujjak…izzó kék szemek




- Hogy jutottál be? - kérdezi lihegve.
- Ahogy te az én lakásomba, csak én nőiesen!- majd fordítok a testhelyzetünkön, én kerülök felé. Ujjaival bele markol az oldalamba, még én széttépem rajta az inget.
- Szerettem ezt az inget! - mondja lecsúsztatva magáról.
- Csak szeretted, BooBear! - kacsintok rá, majd megcsókolom. Feljebb megy így félig ülőhelyzetben lesz, én pedig rajta. Számmal ajkait, kezemmel tarkóját masszírozom. Kezei csípőmet markolásszák, majd elengedi ajkaim.
- Kapaszkodj! - azonnal ölbe kap én meg, mint valami kis majom csimpaszkodok rajta. Fenekem alá nyúl és feljebb lök magán.
- Kapaszkodsz? - liheg fülembe. Még szorosabban szorítom testem az övéhez, majd kezei eltűnnek rólam, a vízsugár pedig vízesésként ömlik ránk. Felnevetve nézek szemeibe, ő is mosolyog, majd megcsókol. Kezeivel lefejti rólam a szétázott pántokat, majd hátul szedi szét és a vizes csempére hullik. Lábával arrébb kotorja, majd neki támaszt a hideg csempének. Talpam is szintén a vizes csempére huppan, Lou kezei visszatalálnak a csípőmre, eközben kibújok az alsóneműből. Felnézek rá, kaján mosoly arcán, szeme csillogása, ami vágytól szikrázik. De mikor lejjebb haladnék, megakadályozz valami. Vigyorogva csóválom meg a fejem, kibújtatom ingéből, majd hagyjuk, hogy a földre hulljon, gatyáját, bokszerével együtt lehúzom, kilép belőle. Most rajtam a sor, hogy arrébb lökjem, majd felállva nyaka köré csavarom a karom és megcsókolom.  Viszont ő teljesen mást gondolt. Megfordít, a zuhany bezárt ajtajához lök, majd az egyik kezével belemarkol fenekembe. Belém, hatol, ami következtében az ajtóra tapadok. Lök rajtam, míg meg szokom a méretét, majd gyorsítani kezd sóhajaimmal együtt. Belemarkol mellembe, élvezetesebb nyögést kiváltva ezzel belőlem. Nyakamat harapja, szívja, míg lüktetőfarkát  ki-be mozgatja bennem. Ezek  mozdulatok hol gyorsulnak, hol csökkenek, végül belém élvezve vitte el őt az orgazmus, de nekem nem hagyta meg ezt az örömöt ugyanis, amint kapcsolt, kihúzódott belőlem, maga felé fordított és megcsókolva emelt ölébe. Bevitt a gyertyafényes szobába, lefektetett az ágyra, majd egy puszival ajkamon szakadt el tőlem. Szemeimet lehunytam, hagytam, hogy érintései fokozódjanak. Míg az egyik mellemet masszírozta, addig a másikat fogai közé vette és szívni, harapdálni kezdte. Ennek hatására, meg amúgy se tudtam volna kibírni, hajába túrtam ás erősen meghúzva azt egy hangos, kéjes nyögés hagyta el ajkaimat. Kuncogva haladt lejjebb, másik kezét hagyta mellemet kényeztetni. Akadozó sóhaj szakadt ki belőlem, ujjaimmal pedig finomabban szántottam végig tincsi között.  Nyelvét éreztem meg lent, magamban. Vonaglottam, hosszabb, élvezetesebb sóhajok törtek ki hangszálaim közül. De eljuttatott a csúcsra, a csúcsok csúcsára, ahol már szűnni nem akaró remegés volt az orgazmusom utó szele. Vigyorogva jött fel, mélyen szemembe nézett és megtámaszkodva tenyerén pillantott le rám.
- Na? - szótlanul pislogtam párszor. Képtelen voltam a beszédre, még mindig a lihegésemet szabályoztam. - Ezt jónak veszem! - kacsint rám buja mosollyal ajkain.
- Utállak! - nevetek fel, de másabb hangon. Rekedtes, élveztess, mélyebb, ha jellemezni kéne. Louisban benn akad a levegő, a gyertya lángja csillog fel szemeiben, miközben közelebb hajol.
- Ismételd meg! - nyöszörög, miközben nemi szervemhez nyúl.
- Utállak! - lihegem újra, halkabban, de még mindig ugyanazon a hangon. A szekrénybe nyúlok, keresek egy csomag óvszert, fogammal széttépem, majd összegyűjtve minden erőmet felé kerekedem. Ráhúzom farkára, majd beleülök. Egyszerre szakad ki belőlünk egy mély, hosszú sóhaj, majd lassan mozogni kezdek. Csípőmet megszorítja, miközben felfelé bökdös farkával. Gyorsabban lovagolom meg, majd újra megtörténik őt és engem is elvisz az orgazmus, de most egyszerre. Lihegve dőlök ki mellé, még Ő lehúzza farkáról és óvszert, majd kidobja, és felém fordulva karol át.
- Szeretlek! - morgom, miközben Ő köröket rajzol a hasamra.
- Én is. - gyors puszit nyom ajkaimra, és szeme újra az ujjai játszódására téved. Nyelvét ki dugja annyira koncentrál valamire, majd egy győztes mosoly terül szét rajta, szemét pedig rám kapja.
- Nincs tetoválásod! - jelenti ki meglepetten.
- Nincs, miért kéne? - kérdezem kuncogva.
- Egy maffiózónak kötelező, főleg ha ez a maffiózó London urának a szeretője. - vigyorodik el.
- Még nem, de benne vagyok. - mondom és felülve kinyújtózkodom, majd rápillantok. - Csináljunk nekem tetkót! - kacsintok rá, ő pedig kettőt tapsolva ugrik fel és kezd el öltözködni.


- Nézzenek oda! Louis Tomlinson visszatért, még hozzá egy gyönyörű barnával! Hová lett a szőke ribanc? - grimaszol az agyon tetovált férfi. Vöröses barna szakálla van, közepes méretű, ha lehet annak mondani. Kopasz, szeme barnás kéken csillog. Életembe nem láttam még ennek a két színek a keverékét, de nekem nagyon tetszik. Egy fehér atléta, felette fekete motoros bőrdzseki. Fekete farmer, lábain pedig acélbetétes bakancs. Ismét szemébe nézek, majd elmosolyodva biccentek.
- Rebecca Colt! - kezemet nyújtom, mire kicsit meglepetten, de vigyorogva megrázza azt.
- Richárd Bleeding. - nevet fel. - Rengeteg hallottam már rólad, csajszi. - kacsint felém. - Kinek lesz a tetoválás?
- Nekem. - vigyorodom el.
- Van már tetoválásod? - kérdezi, mire Lou nevet fel.
- Olyan szűz a bőre, mint egy kisbabának. - Richárd meglepetten néz ismét, majd vigyor ül ki ajkaira.
- Akkor örülök, hogy én lehetek az első. És van már valami elképzelésed, Rebecca? - elvigyorodom, majd biccentek.
- Tényleg? - kérdezi Lou döbbenten.
- Kérhetek egy ceruzát és egy lapot? - nem foglalkozva a kérdéssel veszem el, majd egy gyors rajzot firkantok le.
- Ez gyönyörű lenne nagyban! - szólal meg a hátam mögött Richárd.
- Az oldalamra gondoltam. A hasamtól lefelé. - magyarázom, mire Lou sokkolt tekintetével találkozom. Hupsz...
- Megrajzolom, holnap 2 - kor pedig neki is kezdhetünk, rendben? - kérdezi, mire vigyorogva biccentek. - Akkor csősztök holnap, Louis! - biccent a srác felé, aki szintén biccent, majd kirángat.
- Ha elmeri baszni, szétbaszom a kikúrt fejét. Rebecca nem tagadom istenien fog rajtad mutatni, de az oldaladtól lefelé? Tudod, hogy az mennyire fáj? - állít meg, mire felnevetek.
- Te ott leszel és fogni fogod a kezem? - kérdezem megfogva mindkét kezét és közelebb megyek.
- Ott leszek, de.. - megrázom a fejem és elmosolyodom.
- Akkor nem fog fájni. - újra szólásra nyitja a száját, de inkább befogja és felsóhajtva megcsókolom.
- Makacs vagy, nagyon makacs! - morogja, mire nevetve indulok meg.
- Menjünk el Liamhez! Kíváncsi vagyok Harry szülinapjára! - mondom, mire biccentve kinyitja a kocsi ajtót és betessékel. Megkerüli, majd behuppanva mellém gázt ad. - A két csajt összegyűjtötted neki?
- Persze, szegényke ne maradjon ki a buliból! - nevet fel.
- Végül is egyszer 21 éves az ember. – megáll, majd kiszállunk és összekulcsolva ujjainkat lépünk be. A buli pedig kihalt hajnal 3 - ra. Összenézve kuncogunk fel, majd kétfelé indulunk. Én a nappaliba, ő a konyhába. A nappaliban két srácot találok, Niallt és Harryt egymáson. Nem szedem szét őket, akármilyen kényelmetlen a póz, de inkább selfiet készítek és rakom ki az egyik közösségi oldalra. Lou belép és megcsóválja a fejét, szóval akkor mindenki elhúzott, Liamék fent lesznek.
- Szerinted meg volt az édes hármasa? - kérdezem a fürtösre pillantva, akinek pohár van a hajába. Mi a tököm történt itt?
- Biztos vagyok benne, csak gondolom Nialler sokkal jobb társaság volt. - kuncog fel halkan.
- S most? Mit csináljunk? - kérdezem elvéve a vodkás üveget, aminek már csak az alján van egy picike, de lehúzom, így teljesen üressé teszem az üveget.
- Rakjunk rendet, aztán nem tudom. Aludjunk? - kérdezi, mire elmosolyodom.
- Nem vagyok álmos, inkább éhes vagyok. - morgom, mire alsó ajkába harapva felnevet, tincsei közé túr, majd összefűzve karját felemelt szemöldökkel rám pillant.
- Mondtam már, hogy kielégíthetetlen vagy?
- Oh, Lou. Ne légy ennyire egoista, most igazi ételt kapnák be! - kacsintok rá, majd felkapva a földről a két telefont, belépek a konyhába. Leülök a bárszékbe, majd a félig megevett chipset kezdem el majszolni, még valamelyik srác telefonjába kezdek el turkálni.
- Mit csinálsz? - huppan le velem szembe.
- A képeket nézem, kíváncsi vagyok mi történhetett! - kapok be egy újabb darabot, majd végre belépek a galériába. Lou a másikat kutatja át, s 5 perc múlva szólal csak meg.
- Ne sikíts, okés? - kérdezi halkan, mire szemeimet rá emelve döntöm fejem oldalra, majd felém fordítja a képet, és kezeit rögtön a számhoz is tapasztja. Én tudtam, hogy valami történt ezen a kibaszott bulin és istenem. Leszállok a székről, letépem Lou kezét a számról, majd ugrálni kezdek… némán.
- Szerintem ez egyáltalán nem ilyen jó, mint hiszed! - morogja, mire felkuncogok.
- Elítéled őket? - kérdezem, mire rögtön megcsóválja a fejét.
- Nem szólunk erről senkinek. Lehet véletlen volt és Liam csak hülyeségből kapta le őket! - mondja, mire felnevetek.
- Hülyeség, vagy nem hülyeség. Ott a bizonyíték. Ahogy egymásra néznek, és baszki, hogy markolja már a nadrágon keresztül a heréit. - mondom és kinagyítom a képet.
- Jó, Rebecca. Visszateszem ezeket a helyére és elmegyünk hozzám reggelizni! - morogja, majd mindkettőt kikapcsolva visszahelyezi a telefonokat a helyére, majd kezemet megfogva kirángat. Beülünk, elhajt hozzá, majd kiszállva egy őrült nagy sikítás hagyja el ajkaim, amit Lou azonnal befog.
- Elment a józan eszed? - morogja bevonszolva a házba.
- Niall és Harry. Harry és Niall. Uh-uh-uh. Narry!! - mondom tovább ugrálva.
- Nem melegek! Azt már észrevettük volna, nem? - gondolkozik el.
- Esztelenek vagytok. Amíg te velem voltál lekötve, Liam Olíviával, Niall és Harry? Nos, ők nem! De én sem vettem észre, és az utóbbi időben többet lógtak velem. - mondom vigyorogva.
- Vagy csak többet képzelsz az egész szituációba! - ásít fel. Mivel ő már ül, így odamenve hozzá ölelem meg. Szorosan bújok oda hozzá, majd mélyen szívom be illatát. Hm, finom.
- Ezt miért kaptam? - kérdezi mosolyogva, mikor elengedtem.
- Mert meg akartalak ölelni. Na, gyere, aludnod kell! Holnap kettőtől nagy munka vár ránk! - fogom meg kezeit, majd magam után húzva fel a szobába, döntöm le.
- Vetkőzz! - veszem le a pólóm és a melltartóm. A nadrágot is leveszem, a zoknit pedig a szennyesbe hajítom, és amikor az pont bele talál, vigyorogva veszem fel a pizsama pólót.
- Vedd le! - kezd el nyüszíteni Lou, mire felvont szemöldökkel rá nézek.
- Mint nem értettél azon az egy szón, Tomlinson? Vet-kőzz! - artikulálva mondom, mire morogva lekapja a pólóját, nadrágját, és csak egy bokszerben ül az ágyamon.
- Csodálatos! - huppanok be mellé, majd lekapcsolva a lámpát bújok a takaró alá. Lou sóhajtva teszi ugyanezt, csak a hátamhoz simulva felvezeti kezeit a pólóm alá, a mellemig, majd azokat fogva válik egyenletessé levegővétele. Mosolyogva hunyom le szemeim, majd fel sem tűnve milyen fáradt voltam én is, azon nyomban elalszom.

Másnap reggel (délután egykor), keltem fel Lou mellettem még aludt. Néztem egy darabig, majd a tetoválásait kezdtem átrajzolgatni.
- Ne csikizz! - üti el onnan kezem, mire kuncogva felállok, de visszaránt. - Azt nem mondtam, hogy hagyj is itt! – morogja, és még szorosabban ölel magához.
- Én is szeretlek, Lou, de nekem fél óra alatt el kell készülnöm. Ugye tudod, hogy ma lesz tetoválásom? - kérdezem kinyíló szemeibe nézve.
- Rendben, csak, ezért engedlek el, de előttem kell felöltöznöd! - jelenti ki, mire felkuncogok.
- Mentem fürdeni! - felpattanok, majd az ajtóban levéve a pólót neki dobom.
- Na, most nem látok semmit! - gyorsan beosonok, majd elhúzva az ajtót gyors zuhanyzásba kezdek. Mikor kinyitom az ajtót törölközőért, Lou vigyorgó tekintetével találom magam szembe. Kezembe nyomja a törölközőt, amit magam köré csavarok, majd megfogja a vállam és becsukja a zuhanyzó ajtaját. Ajkaim szétnyílnak, szemeim elkerekednek, majd Loura pillantok.
- Na, látod, ezért nem csatlakoztam hozzád! - az üvegen, a lecsapódó pára előhozta a maszatokat, jobban mondva a mellem helyét és kezeinket, amin megtámaszkodtunk. Felnevetek, majd megfordulva szemeibe nézek.
- Felöltözhetek? - biccentve elállja az utam, én pedig a szatyorhoz sétálok. Kikapok belőle egy fekete atlétát, meg egy rövidnadrágot és felvéve a tiszta fehér neműket, felveszem a ruhadarabokat is. Hajamat kiengedem, majd beletúrva egy napszemüveget helyezek fel. A tornacipőt veszem még fel, majd Loura pillantok. Kacsint huncutul, majd felkap egy térdig érő nadrágot, tornacipőt és pólót. Hajába beletúr, majd ő is felvesz egy napszemüveget.
- Ez nem ér, nekem kellett 20 perc, te pedig még fürödni se, fürdesz! - felnevet, majd magához vonva megcsókol.
- Ez van, Szívem! - megfogja a kezem, majd lerángat és beülünk a kocsiba. Mielőtt a tetováló szalonba mennénk, még beugrunk kávéért. 2 - re pont megérkezünk, addigra a fekete mennyországot már elfogyasztottam és belépve Richárd vigyorgó képével találjuk magunkat szembe.
- Na, hogy tetszik? - mutatja meg, nekem pedig ismét elnyílnak ajkaim. Az egész rajz fekete, két rózsa, körülöttük a száraik és a tüskék. Oké, ezt látva sokkal jobb, mint így elmondani.
- Képzeld el az oldalon, Rebecca! - morogja Lou, majd helyet foglalva meglátom a dudorát. Oh, baszki!
- Akkor bele is kezdhetünk? - kérdezem leéve a napszemüveget.
- Lou zárj be, Rebecca te pedig vedd le a felsődet, a melltartó maradhat! – mondja, még előkészül. Lou azonnal felpattan, én pedig már csak a rövidnadrágban és melltartóban állok ott.
- Feküdj le és légy hason! - Lou rögtön jött és megfogta a kezem. Kisfiúsan rám mosolygott, én pedig mély levegőt véve, amit ki is fújtam, vártam. Aztán megtörtént. Jött a sok pici szúrás, és fájt, hogy ne fájt volna, de inkább az összekulcsolt ujjainkat néztem, majd teljesen elfeledkeztem mi történik épp az oldalammal. Majd dörömböltek.
- Te faszkalap, engedj be, nekem is kéne pénzt keresnem! - férfihang volt, ami mély baritonon szólalt meg.
- Lou itt a te szerelmed! - nevetve mondta ezt Richárd, majd közelebb hajolt. - Meg se engedi, hogy hozzáérjek a tűvel a bőréhez, csak neki! Igazi, seggfej. - kuncogva néztem kék szemeibe a seggfejemnek, aki vigyorogva pillantott rám.
- Elengedem, jó? - biccentettem, majd ujjaink elváltak. Néztem az eseményeket, ahogy Lou kinyitja az ajtót és egy tele tetovált férfi jön. Harmincéves koraiba járhat, barna haja oldalt kopaszra borotválva, S rajta is hasonló szerelés van, mint Richárdon.
- Oh, ki a gyönyörű hölgyemény? - kérdezi rám pillantva csábos mosollyal.
- Justin, hadd mutassam be, Rebeccát. Rebecca, őt itt Justin! - zavarja le gyorsan Lou, majd kezét összedörzsölve vigyorodik el. - Tetoválást akarok! - Justin elvigyorodik, én pedig Richárd pillantok.
- Én mondtam, hogy seggfej! - jelenti ki, viszont ezt kizárva, meghallom a két férfi beszélgetését.
- Hova? - Justin nevetve kérdezi, de Lou csak ördögi mosollyal válaszol.
- Új helyet avatunk fel, még pedig a hátsómra, haver! - röhögésben törnek ki, de én csak Lout nézem hitetlenül.
- És mi lesz a minta? - kérdezi Justin előkészülve.
- Oh, ez egyszerű. Egy Colt fegyver lesz. - rám kacsint. Szemeimet összeszorítom, próbálok nem vigyorogni, vagy nem épp agyfaszt kapni. Az egyik részem, olyan melegbe burkolózott, mintha nyáron, a legmagasabb hőmérsékleten és legmelegebb helyen lennék. A másik felem viszont ordítana, hogy nem, ezt nem teheti. De nem szólok bele, csak kinyitva szemeim Richárdra nézek.
- Az egyik szárából jöjjön ki egy név. - suttogom halkan, mire biccent.
- Rendben, bébi, ahogy óhajtod! - ha neki szabad, nekem miért ne?
Sziasztok! Lányok, fiúk nem tudom még ki van itt, de elértük a 20.000 megtekintést :O Bekönnyeztem a boldogságtól, köszönöm szépen annyira hihetetlenek vagytok! Remélem tetszik/tetszett nektek az új rész, következő héten írok! ♥♥♥

2 megjegyzés: