3. Gotcha

Milyen titokzatos módokon lesznek szerelmesek az emberek

- Oké, csajok mostanra elég sok mindent elértettek, magatoknak köszönhetően! - kezd bele Mr. Gilbert, mint valami politikus. - De ne feledjétek, ha csak táncoltok az nem lesz elég, sem nektek, sem nekem. – nevet jóízűen, de én ezt kurvára nem látom viccesnek. - Szóval 4 lánynak ma este kicsit többet kell nyújtania, mint privát tánc. - szemeim akkorára nőnek, mint egy dinnye. Sűrűn pislogok hol Rogerre, hol Mr. Gilbertre. 5 csajnak pedig már fent is van a keze. Mi történik? - Csodás! Minél több a jelentkező annál több a bevétel. Még valaki? - kérdezi és ekkor rám néz.

- Ne is fáradozzon, Mr. Gilbert! - morgom, mire a mellettem lévő Evelin felnevet.

- Kérem, hagyja csak. Ő amúgy is amatőr lenne abban! - nevet tovább. Roger és Mr. Gilbert felvonják a szemöldöküket, én pedig nevetve fordulok a szuka felé.

- Attól, mert nem adom a testemet pénzért – ami amúgy prostitúciónak is számíthat -, nem vagyok amatőr. - mondom határozottan, majd fel véve a kabátom a tükörben megigazítom a hajam, majd a többiekre nézek. - Munka időm lejárt, a pénzt megkaptam. Mindenkinek szép és élvezetes további szép éjszakát! - mondom és már ott is hagyom őket. Vicc az egész. Nem akarom túlgondolni, de lehet Tomlinson-nak ez volt a másik ötlete, hogy megszerezzen. De miből gondolhatta, hogyha neki nem adom oda magam, majd másnak igen? Nem értem a férfiakat, de azokat a nőket se, akik erre azonnal ráharaptak. Elindulok kifelé, viszont egy hang szakít ki a gondolataimból.

- Hé, Lilit! – ugye, most csak szórakoztok?

- Nem éjszakázom! - meg sem állok a motoromig.

- Nem éjszakázni akarok, csak bocsánatot kérni! – hangja őszintén cseng, azért ránézek, bele a gyönyörű kék szemeibe. Hasonló, mint a szöszié, de míg az övé világos és élettel teli, Tomlinsonéból az érett, és sokat látott világnézet sugárzik. Az érzelmek olyan nehezen olvashatóak ki belőle, ha nem figyel az ember.

- Amiért az itt dolgozó kurvákat beállítod kurvának? - kérdezem keserű mosollyal.

- Tessék? – arca eltorzul, úgy látszik ez az információ eddig nem volt meg neki. Tekintete elhidegül, majd komoran folytatja. – Ki ez a seggfej?

- Te, nem? – mondom mosolyogva, de ő nem mosolyog vissza.

- Egy nevet szeretnék, Rebecca.

- Mr. Gilbert. – nyelek egyet. Remélem nem csinálok nagy bajt. Közelebb lép, államat felemeli, hogy ránézek, miközben hüvelykujjával végig simít arcomon.

- Te most itt maradsz, és megvársz, Kedvesem. Nekem van egy kis elintéznivalóm. Légy jó kislány, rendben? – nem találom a szavakat, így erőtlenül biccentek, mire egy kisebb mosoly csúszik arcára, majd hátat fordít és ott hagy. Nem tudom miért nem mozdulok, és miért várom meg. De a szavai és a szeme olyan igéző volt, hogy képtelen vagyok elindulni haza. Előveszem a telefont, és játszani kezdek, hogy a gondolataimat más felé irányítsam, de ez nem ígérkezik könnyű menetnek. Nem tudom mennyi idő telik el, de léptek hangjaira eszmélek fel, viszont mire felnéznék a telefonom eltűnik a kezemből.

- Azaz enyém! - mondom, de Tomlinson csak tovább nyomkodja a telefonom.

- Most komolyan egy virtuális gyerekkel játszol? Hány éves vagy? 7?  - kérdezi jó kedvűen.

- Mit érdekel az téged? El kell altatni! – a telefonomért nyúlok, de gyengéden rácsap a kezemre.

- Mindjárt! – felnéz, tekintete csillog, majd visszanéz a képernyőre. Ujjai mozgásba lendülnek, amihez pár percen belül a szája is kapcsolódik. Nyelvével végig nyal ajkain, majd egy pillanatra felnéz. Elvigyorodik, majd újra a képernyőt nyomkodja.

- Mi volt bent? – sóhajtok fel és karba teszem a kezem.

- Mr. Gilbert ki van rúgva. Éppen egy elég illetlen helyzetben találtam az egyik táncos nővel. Ami tény, és amiért bocsánatot akartam kérni, itt csak táncról kéne szólnia a dolognak, ha a lányok akarják lehet több, de azt intézhetik máshol, más valakinél. Így holnap majd elintézzük a fiúkkal a többit. - mondja alsó ajkába harapva, majd elengedi és rám néz.

- Ez nálatok így megy? Holnap majd elintézzük? - utánzom le a hangját. Széles vigyor keletkezik ajkán.

- Úgy látom, te nem az a lány vagy, akit egy fenyegetéssel el lehet némítani. – átnyújtja a telefonom. - Tessék. Benne van Styles, Horan, Payne és az én számom is. Ja, a gyereked meg alszik, mint, aki jól végezte dolgát. - meglepetten nézek a képernyőre és ott virít mind a négy szám.

- Oké, de nekem ez minek? – kérdezem furán.

- Hát, ha nem érnéd el valamelyikünket. Az üzlet még mindig áll, de kicsit…

- Fogd be, Tomlinson. Tudom, hogy csak megakarsz kúrni és nem fogom hagyni. – meglepetten felvonja a szemöldökét, majd felnevet.

- Oké, bűnös vagyok. De hallgass meg, ha rólad van szó benne lennék többe. Elviszlek randizni, ha ez szíved vágya, udvarolok neked, és nem lesz más rajtad kívül. – kezeit arcomra helyezi, miközben hüvelykujjával ajkaimhoz ér. – Míg egészen meg nem kaphatlak. – suttogja közelebb hajolva. Érzem, hogy szívem hevesebben ver, de nem akarom beadni a derekam. Nem éreztem még ehhez hasonlót, és bevallom az érzés mámorító, ha nem lenne a józan eszem, magával is ragadna. Érintése egyszerre az óceán, mert megnyugtat, de mint egy villámcsapás, ami akkora löketet add belém, hogy ne hagyjam abba. Hátrébb megyek, kicsusszanok érintéséből.

- Még a nevedet se tudom, Tomlinson! – nevetek fel.

- Louis Tomlinson, szolgálatára, hölgyem! – hajolj meg, én pedig szemforgatva elmosolyodok. – Mit szólsz, szeretnél jobban megismerni a lakásomon? – kacsint rám.

- Biztos, hogy nem. Elmondom a tervet, én hazamegyek a kicsikémmel, te is hazamész. Aztán holnap találkozunk. Ahol te tovább tepersz a kegyeimért, én pedig meglátom, mennyit ér is az. - mondom vigyorogva.

- Benne vagyok. De ha nem leszel itt, utánad megyek, Drágám! - mondja flörtölően, de szavai komolyságot árasztanak.

- Próbálkozz csak, Lou! - forgatom meg a szemeim, majd közelebb hajolok és puszit nyomok enyhén borostás arcára. - Holnap! - huppanok fel a motorra. Felveszem a bukósisakot, és mikor újra látok észreveszem, hogy mozog a szája, majd fejet csóvál, szemembe néz, csókot küld, és hátat fordítva ott hagy. Elmosolyodva nézek utána egy ideig, majd elindulok én is haza. Leparkolom a kicsikémet, majd a lakásba érve érzékelem, hogy a nap lassan felkel. Gyors tusolás után egy szál alsóban dőlök be az ágyba és szinte azonnal elnyom az álom.

♪♪ Well, you hurt where you sleep and you sleep where you lie ♪♪

♪♪ Now you're in deep and now you're gonna cry ♪♪

 

- Ki a faszom az? – kómásan veszem fel a telefont, meg se nézem, hogy ki az. Esküszöm pár órája aludtam csak el.

- 5 perc alatt ideérsz, vagy kezdhetlek keresni. - a túlsó végén felkuncognak.

- Mi az, hogy határidőt szabsz nekem? Meg te miért nem alszol? – morgom a párnába süllyesztve az arcom.

- Drágám, lassan öt óra lesz, ideje felkelni. Csicseregnek a madarak. – elvéve a telefont a fülemtől látom, hogy délután ötöt üt az óra. Bassza meg.

- Nem kértem ébresztőt, Tomlinson! Megnézzük, ki talál meg kit hamarabb! – mondom morcosan, majd gonosz vigyorral az arcomon felkelek. Itt volt az ideje, hogy felkeljelek, mivel lassan így is dolgoznom kell mennem. Nem árasztok túl jó illatot, így muszáj vagyok ismét elmenni zuhanyozni, mert ha nem végzek hamar, szerintem maffiózó képességével rám töri az ajtót. A zuhany után nem sokat válogatok, fehérneműket kapok magamra, majd épp a szoknyába bújok bele, mikor kulcs zörej üti meg a fülem. A zár kattanása jelzi, hogy bejutott az illető. Francba a pótkulccsal. Óvatosan közelítem meg a nappalit, de sehol senki, konyhába nézek be, mikor valaki hátulról átölel.

- Megvagy! - suttogja a fülembe. - És elég alul öltözve. Valld be, hogy direkt és csak nekem. – végig simít ajkaival a nyakamon. Bevallom a tegnapi ígéretek semmisé váltak a történtek után. Így elengedem magam a környezetében, és élvezem az érintését a testemen.

- Mit szeretne velem csinálni, Mister Tomlinson? – felnyúlok és végig simítok borostás arcán. Elégedetten hümmög, majd megfordít magával szemben.

- Miss... – látom erősen gondolkodik, miközben ujjai derekamon járnak le-fel.

- Miss? – kérdezem szórakozottan. Látom, hogy a nappaliban található dolgokból próbál rájönni nevemre, és mikor megtalálja a választ, szemembe néz elvigyorodva.

- Miss Colt ma eljön velem randizni! - jelenti ki hatalmas vigyorral az arcán.

- Mi az, hogy megy? – hátrálok meg. – Dolgoznom kell.

- Nem kell. – jelenti ki morcosan. – Mikor vettél ki utoljára szabadnapot?

- Oh… - gondolkodom el, de válasz nem jön.

- Na látod, így ma szabadnapot rendeltem el mindenkinek. Mivel muszáj jobban felül vizsgálni Mr. Gilbert ügyét. – jelenti ki büszke mosollyal.

- És bízhatok benned ez ügyben? – egy hazug maffiózóval van dolgom, és nem hiszek neki. Kövezzenek meg érte.

- Simán, cicám. Gyere el velem randizni. – simít végig derekamon, míg el nem éri az arcomat.

- Hm… Rendben van. – mosolyodom el.

- Öltözz fel rendesen, mivel, ha így jössz ki az utcára, megfázol, illetve elő kell vennem a nem túl kedves énemet. – mér végig a tekintete, majd ajkaimon időzik el.

- Rendben van, Tomlinson. – hátrébb lépek, majd megkerülve bemegyek a szobámba. Tovább folytatom az öltözést, igaz a szoknyát lecserélem nadrágra. Eközben végig érzem magam Louis tekintetét, aki az ajtófélfának dőlve várakozik. Mikor kész vagyok megállok előtte, és a mellkasára teszem a kezem. Szíve hevesen dobog, tekintete vággyal teli, kék szemei csak úgy csillognak.

- Nem tudom eldönteni, hogy most ez a valódi oldalad, vagy megjátszod, hogy ágyba vigyél. – suttogom mélyen szemébe nézve.

- Hidd el, Becca. Erre szeretnék én is rájönni, de egyelőre azt szeretném, hogy az enyém legyél. Mindenestül. A testeddel, a nagy száddal, de főleg a pimasz eszeddel együtt. Nem tudom el fog-e múlni ez az érzés. De nem bírok magamnak parancsolni, hogy…

- Fogd be, Tomlinson. – szemforgatva mosolyodom el. – Nincs szükségem hegyi beszédre, hisz nem esküvőre készülünk, mindketten felnőtt emberek vagyunk. Neked is van egy sötét oldalad, és nekem is van, talán sötétebb, mint hiszed. A tetteink szerintem fedik egymást, és nem kell kézen fogva kísérgetni, és úgy bánni velem, mint egy hímestojással. Légy olyan, mint Stylesékkal, oké? – mosolygok fel rá. Ő is elmosolyodik, de megrázza a fejét.

- Azt nem tehetem, Drágám. – a keze tarkómra csusszan, és magához húzva megcsókol, de ez a csók… 

Sziasztok, Bogyók! Új részt hoztam és ezt csak Liam szülinapja miatt, hisz ma 22 éves! Szóval Boldog Szülinapot, Liam ha egy szer megtanulsz magyarul, és ha egyszer megtalálod a blogot (ami oly képtelenség, mint hogy piros hó esik) :D Lényegtelen, nem fecsegek tovább, hogy tetszett? :) ♥♥♥