4. I'm not your bitch

Akarom, akarom, akarom, hogy szeress

- Oké, ezt abba kell hagynunk vagy eldurvulnak a dolgok! – állítom le kiéhezett srácot, majd letörölve nyálát szemeibe nézek. Istenem ez a csók maga volt a mennyország, és ajtó dörömbölés a pokol kapuin. Hogy a nyelveivel milyen akrobatikus mozdulatokat tud csinálni, szerintem néhány csajszi megirigyelné bent, hogy a rúdon is ilyen mozgékonyak legyenek.

- Akkor irány a randira? - kérdezi fülig érő mosollyal.

- Ahogy Mr. Tomlinson óhajtja, és parancsolja. – sóhajtok fel és elindulok felvenni a cipőm.

- Amit én óhajtok és parancsolok, ahhoz nem fel kell öltözni, hanem le. – morogja mögöttem.

- Teperj még egy kicsit, Édes. – mosolygok fel rá, miközben becsukom a bejárati ajtómat. A kulcsot eltéve, jobb kezem új helyet talál magának, mivel Louis magának tulajdonítja, és kéz a kézben megyünk le a lépcsőn. Lassan sötétedik, de még érezni a nyár utolsó melegét. A kocsijához vezet, kinyitja nekem az anyósülési oldalt, és mielőtt rám zárná az ajtót, behajol és mélyen a szemembe néz.

- Az kezeid ne nagyon tedd elérhetetlen helyekre, mert megkeresem őket, még ha a tűzbe is kell nyúlnom értük! – az ajtó záródik, majd megkerüli a kocsit. Szem forgatva rakom kezeim a combomra, és Loura emelem a tekintettem, aki, amint elindítja a motort, a kezem keresésére indul. Meg is találja, és elveszi azt, miközben sunyi mosoly terül szét az arcán. A kezem alatt a váltó, kezemen a keze miközben berakja sebességbe a kocsit.

- Így nem valami biztonságos vezetni! - mondom gonosz mosolyt varázsolva arcomra.

- Csak megadtam a bizalmam, te döntöd el, hogy elbaszod - e és szánalmas ribancnak nézlek, vagy jó kislány leszel! - néz rám egy fél másodperce, majd újra az utat kémleli. Kiérünk a városból, és az autópályát koptatjuk. Mivel nincs nagy forgalom, így előveszem a bátrabb és rosszabb énemet.

- Tomlinson! Apád mit tanított a lányokról? Vagy még soha nem csókolóztál rendes nővel? - lassan meghúzom a váltót, kisebb fokozatra kapcsolok, mire ő a leálló sávba vált át, majd lefékez és rám néz érdeklődve. - Mi van a rossz lányoknak? - kérdezem közelebb hajolva arcához.

- Szexi fehérneműjük? - kérdezi felvonva egyik szemöldökét. De nem telik bele sokba ajkaimat szájára tapasztom, először nem enged vágyainak, majd végig nyalok alsó ajkán, és beleharapva rögtön szabad utat enged. Nyelvemet még nem dugom át, először hagyom, hogy ő kezdeményezzen, ami meg is történik. Nyelvünk, mint két pici, fürge gyík - játszunk egymással - szemeimet kinyitom, és ami meglepődök, ő is ezt teszi, majd vigyorogva elválunk.

- A rossz lányoknak hihetetlenül jó ajkaik vannak! - végig nyalok alsó ajkamon.

- De nem csak a rossz lányoknak! - kacsint rám, majd újra megcsókol, de ezúttal mozgásba is lendülök, ugyan is átülök az ölébe. Kezeim a haját húzzák, amíg a gerincemen simít fel - le, nyögést váltok ki belőle, amitől felkuncogok, majd hátrább csúszok és beleharapok a fülcimpájába. Ekkor viszont megszólal a kocsi dudája, mire rögtön abbahagyjuk a csókolózást és mindketten a kormányra nézünk. Sunyi mosollyal nézek vissza Tomlinson-ra, aki már majd meg pukkadna, de vissza tarja a nevetést.

- Nagy a segged! - jelenti ki nemes egyszerűséggel.

- Neked pedig erekciód van! Melyiken lehet segíteni? - kérdezem vigyorogva és jobban ráülök a farkára.

- A tiéden egyáltalán nem kell… De talán te segíthetnél az enyémen. - kezeit visszacsúsztatja a hátamra, de nem figyel így simán kinyitom a kocsi ajtaját.

- Inkább a halál! - majd rákacsintva ott hagyom felálló farokkal. Leporolom magam, majd felnézve körbe pillantok. Egy tengerpart féleségen vagyunk, de ez hülyeség. London közelében nincs tengerpart. Két kezet érzek meg a derekamon, az orrát pedig a nyakamnál.

- Hogy tetszik? - búgja, ami miatt lehelete végig szalad a bőrömön. Végig nézem még egyszer a tájat - ami mellesleg gyönyörű - majd gyengéden elmosolyodok.

- Ez csodaszép, de hol vagyunk? - kérdezem rátéve kezére kezemet.

- Régen apa mutatta ezt a helyet. Kívül esik Londontól, és még messze vagyunk az igazi látványtól, mert valaki nem bírt magával. Az igazi csodához többet kéne vezetni. - belemosolyog a nyakamba, nevetve megfordulok - és míg ő folyamatosan a csípőmnél tartja a kezét - én a nyaka köré teszem a kezem és tarkójánál összekulcsolom ujjaimat.

- Miért hoztál ide? - mélyen nézek a szemembe, de ő előveszi a rosszfiús, sármos mosolyát.

- Mert randevún vagyunk, és ez szép hely lenne egy randinak, ha odaérnénk. De valószínűleg nem fogunk igaz?  - elvigyorodom, majd ráállok a cipőjére, hogy egy szinten legyen a szemünk, és a szánk.

- Nem hiszem, de ezek szerint minden lányt idehozol első randira? - halkabban kérdezem meg, még mindig tartva a szemkontaktust.

- Te vagy az első, akivel randizok és akit elhoztam ide. - elmosolyodom, majd a szájára puszit nyomok, majd még egyet, és még egyet majd csókban forrunk össze. Hajába túrok, kicsit meghúzom, míg ő a fenekem alá vezeti a kezét, ezzel késztetést érezve, hogy a csípőjére tekerjem a lábam.

- A végén még az ágyban kötünk ki. - lihegi a számba.

- Vagy a kocsi hátsó ülésén! - felnevet hátra döntve a fejét, majd elindulunk vissza a kocsihoz.

- Akkor ennyi volt? Ha már nem jutunk el a partra, viszel haza? - kérdezem meglepetten.

- Még egyáltalán nincs vége a randinknak, csak gondolom éhes vagy! - ekkor a hasam megkordul. Beletesz a kocsiba - szó szerint - majd megkerülve ő is beül.

- Hova?

- Drive McDonald’s! - felnevet, majd elindítja a kocsit. Most én teszem rá a kezem a kezére, mire meglepetten elmosolyodik.

- Az eddigi csajaim mindig a legdrágább étterembe akartak menni! - jelenti ki.

- Tomlinson nem vagyok a csajod! Amúgy meg a meki meg a drága étterem közös valamiben. Egyik helyen se lehet teljesen jó lakni. – mondom fintorogva. 

- Nem is tévedtél nagyot! De ettől csak még inkább akarlak, és a péniszem lassan magömlésben tör ki, annyira keménnyé teszed. - nevet fel pimaszul, majd végre elindulunk. Hamar megveszük a kaját, és ezután csak egy célunk van - nekem kettő, de egy helyen vannak - vagyis a házam. Este 10 felé az idő mikor megérkezünk.

- Akkor feljössz, Tomlinson? - kérdezem vágyakozó tekintettel - és ez most csak a kajának szól.

- Felmerjek menni? - magabiztosság, mégis némi kétely van a hangjában. - Lehet ott nem csak evés lesz, ha érted mire gondolok. - mondja közelebb hajolva.

- Persze, hogy nem… - kiszállok a kocsiból és ő is ezt teszi – Választhatsz filmet is! Ha én választok, nem hiszem, hogy jól járnál. - gonosz vigyor terül szét az arcomon. Meglepetten felnevet, majd elindulunk fel. Kinyitom az ajtót, majd leteszem a kajákat a pultra.

- Akkor válasszak valami filmet? - kérdezi idióta mosollyal az arcán.

- Mit mondtam neked? - kérdezem elgondolkodva. – Hogy mint a haverjaiddal, úgy viselkedj velem is. - nézek kék íriszeibe.

- Válaszoltam neked, hogy ez képtelenség. Mindenem érted sikít. - minden egyes szónál közelebb lép. – Nem lehetsz csak a barátom. Te...te egyszerűen tökéletlen vagy arra, hogy a barátom legyél. Neked többnek kell lenned! - már a számba suttogja szavait, de még mindig nem csókol meg.

- Szeretőnek? Kurvának? - kérdezem heccelve. Ekkor kisfiús mosolyt varázsol arcára, derekamra téve kezeit.

- A mindenemnek! Azt akarom, hogy belém szeress, hogy én is hagyj lopjak el tőled valamit! - oké, nem tudom mi van velem vagy ezzel a férfival, de mint valami elcsépelt romantikus filmben, úgy érzem magam. Nem tudom, hogy ezt lehet-e szerelemnek nevezni, de ha ez így jelenik meg az életünkben, mint egy hurrikán, és magával visz mindent. Akkor bátran merem állítani, hogy elvesztettem a józan eszem, a rózsaszín ködben úszkálok, és kurvára nem akarok felkelni, ebből a kibaszott álomból. A tegnapi kemény csaj énem, mintha csak emlék lenne, ami fel-feldereng, de mintha sose lett volna. Ami most vagyok csak egy szétázott maradványa, érzelmileg és testileg is.

- Miért? Én mit loptam el tőled? - kérdezem suttogva.

- A szívem egy részét… - meglepetten nézek szemeibe, majd megcsókolom. Még mindig nézzük egymást, a csókunk lassú és égető. Fogaival enyhén végig simít alsó ajkamon, amitől földöntúli érzésem támad. Eddig sosem éreztem ilyet és ez amellett, hogy elképesztő érzés még nedvesebbé tesz.

- A szobába! - lihegem ajkaiba, fenekemre csúsztatja kezeit, én pedig felugrok csípőjére. Elvigyorodik, én megcsókolom és innentől már csak egy dologra vagyok kiéhezve...Louis Tomlinson-ra. Ennyit a nagy tervekről, Rebecca Colt. Mint egy kibaszott hurrikán, mondom én. 

Sziasztok! Meghoztam az új részt! Remélem tetszett! Puszii! ♥♥♥