14. Talent

Nem kell az együttérzés, nem fogok bőgni és nyavalyogni!

Tarkómat masszírozta, miközben előre lépkedett, így nekem muszáj volt hátra, még az ágyra nem estünk. Szemkontaktust tartottuk, miközben lehúzta a nadrágom sliccét. Majd a nadrágot is lerángatta rólam. Végig nyalt alsó ajkán, de eközben alulról ő is megszabadult a nadrágjától. Rám dőlt én pedig feljebb másztam. Lehúztam róla a pólóját és eldobtam a szobám másik részére. Az inget széttépte rajtam és száját melleim között rejtette el. Megemeltem hátam, így kezeivel szétkapcsolta a melltartómat, ami által kiszabadultak melleim. Lou viszont nem várt, erősen nyomkodta, harapdálta az ikreim. Hangos nyögések szakadtak fel belőlem, majd feljebb mászott.

- Fordulj meg! - suttogta két csók között. Megfordulok, még két kezére támaszkodik, majd ráül a fenekemre. Mély sóhaj szakad fel belőlem, kezeivel pedig végig masszírozza a hátam. Puszikat nyom a nyakamtól egészen a hátam közepéig. Hajamat balra simítja, és újra végig simít rajta kezeivel.
- Hé, ez mi? - a döbbenet a hangjába, mosolygásra késztettet.

- Az anyajegy - féleség? - kérdezem, mire hümmög.

- Miért van olyan formája.. - kezd bele, de felkuncogok.

- Mint egy fegyver? Nem tudom. Apámon is volt... - mondom halkabban. Puszit nyom rá, meztelenül fekszem, de nem bírok tovább várni. Megfordulok, és ekkor mászik rám.

- Azt mondtam fordítva! - motyogja a számba.

- Ahhoz hamarabb kell, felkeljek, mint hogy te seggbe rakj! - mondom közelebb húzva, és megcsókolom mosolyogva. Ujjaival mellemet masszírozva, míg farkával vénuszdombomat ingerli. Kacéran nézz rám, és rögtön feltámad bennem a versengési vágyam. Felnevettek két csók között, majd megfordulok és a feje felé vezetem lefogott kezeit. Meglepetten néz rám, de tetszik neki.

- Na, hol van most a kis szörnyed, Tomlinson? - kérdezem közelebb hajolva. - Hmm? - kérdezem mosolyogva. Látom rajta, hogy ingerlem, sőt bosszantom. Kezei mozdulásra támadnak, de nem sikerül neki, sőt jobban megszorítom. Fújtat, mint egy macska, majd erőt gyűjt magán, és fordít a testhelyzetünkön. Eddig csak meztelenül "verekedtünk", de most látom, hogy, az aki a csípőmre nehezedik az most már egy másik Tomlinson. Vicces ez, így végig gondolva, de jelenleg nincs kedvem mosolyogni se. Nyelek, ő pedig vigyorogva kulcsolja össze a kezeinket. Lábaimat szétnyitja, és egyből felszúr, amitől éles sikolyom tölti be a szobát. Kezeim a kezeivel a fejünk fölött összekulcsolva, de ő erősen döfköd továbbra is. Lihegése egybeolvad az enyémmel, szájával melleimet szívja, harapja. Meg sem bírok szólalni, de nem panaszkodom, hisz én akartam, hogy fájjon. Miután elmentünk mindketten, kísérletezett rajtam még párat, majd kidőlve, kis kifli - nagy kifli formájában kidőltünk. Nem aludtam jól, sőt rémálom kísért, így felkeltem. Magam mellett Louist keressem, de csak a hűlt helyét találom. Felpattanok és elindulok kifelé, persze némán. Megállok az  ajtófélfánál, hogy halljam Tomlinson ideges suttogását.

- Nem azért hívlak, te faszfej! - morog idegesen. - Tudod, hogy utálom ezt mondani, de igazatok volt. - a telefonból hangos éljenzés támad. Mi a francról van szó?

- Igen, ahogy mondtátok, megtaláltam a jelet, hogy Ő is hozzájuk tartozik. a Colt maffiához. De nem adom át! Rebecca az enyém, és ha eddig nem sikerült elkapniuk most se fogják, mert én fogok rá vigyázni. Fiúk, elértem azt, hogy megnyíljon nekem, és nem akarom lerontani ezt! - mondja és észreveszem, hogy többet pillantgat felém. Nem vett észre, de készülődik vissza hozzám. – Na, ide figyeljetek seggfejek. Nem szólunk, hogy meg van a lányuk, így Rebecca itt marad, viszont abban is biztos vagyok, hogy nem jelentkeztek nála a családdal kapcsolatos adottságok. - túl hangos horkantást hallok. Rólam van szó, ebben biztos vagyok. De milyen adottságokról van szó? - Majd később megvitatjuk ezt. Most nem hagyhatom egyedül. Szóval találkozunk később! - ezzel letette, én pedig visszaosontam. Lehunytam a szemem, és tettettem, hogy alszok. Bevált, mert visszafeküdt mellém puszit nyomott a fejemre, én pedig vártam. Vártam még légzése közt meghallom a horkolásait, majd kinyitottam a szemem. Nem bújt hozzám, ami nem zavart, sőt így volt jó, ki tudtam osonni. Felkaptam a kinti szekrényből a futó ruhámat, majd írtam egy üzenetet, ha mégis felébredne és elindultam. Hogy hova? A bunkerbe. A bunkert 6 évesen fedeztem fel, és az óta tökre feldobtam a helyet. A bunkerben két külön helység van. Az egyik, ami tele van technikai cuccokkal és egy kisebb konyhával, a másik, na... ez kínosabb. A kínzó kamra. Olyan cuccokkal van tele, amitől még Tomlinson is beijedne, vagy nem. Kitudja? Végül ki ijedne meg egy olyan baltától, ami 16 cm, a feje pedig 8 cm. Nevetve megállok, kinyitom majd magam után be is zárom. Mély levegőt veszek az itteniből, levegőtlen épület, így átjárja a vér szaga. A célom az, hogy minél előbb kiderítsem, hogy kik a szüleim. Ez viszont egyáltalán nem legális. Kávét főzök, a még a telefonomat rákapcsolom a hifire, zenét rakok be. Az egész épület hangszigetelt a külvilág számára. De a két szoba csak egy sima ajtóval van elválasztva. Egy sima acél ajtóval. Elvigyorodom, és megrázom a fejem. Bekapcsolom a gépeket, a laptopot és a kávémmal együtt leülök, amint belekezd Pink az U + Ur Hand számába. Dúdolgatva keressek rá a névre, hogy Colt, de semmit nem érek el vele. Idióta. Itt jön el az a pillanat, hogy be kell törnöm pár rendszerbe. Meg se kottyan, ahogy az Egyesült Királyság rendszerébe török be. Beírom, hogy Colt, de csak három nevet ad ki. Az enyémet és a szüleimét. Hogy is mondta Lou... "A Colt maffiához tartozik" Szóval apám vagy anyám ágából vagyok Colt. Erre egyszerű a válasz. Apám. A családjával sose találkoztam, annál inkább anyuéval. Így apa után kezdek el keresni. George Colt. Siker! Kiadja az anyja és apja nevét is, de semmire nem megyek vele, ha nem tudom hol született... Vagyis de. Egyesült Államok, Dél - Amerika. Áttérek a laptopra, és betörök a másik földrész rendszerébe. Nem megy olyan könnyen, de sikerül. Rákeressek a nevekre, Maria Colt, egy másik ablakban pedig Victor Colt. A kurva életbe. Titkosított adatok! Leszarom, betörök, még ha meg is ölnek érte. Gépelek és gépelek, majd elkezd szólni a telefonom. Louis keress. Nem állok fel, ami miatt a telefon elnémul, majd újra megszólal, de ekkor már győztes mosoly kezd felbukkanni arcomon. A telefon áttér a hangpostára, miközben beadja az adatokat.

"Tudod, Hercegnőm, ha valaha felveszed a telefonod, akkor csak tudd, nagyon pórul jársz. Siess vissza!"

Arra várhatsz még pár percet, BooBear! A szemem a sorokon lebeg, és szinte kiugrik a helyéről. Ott van. Daniel Colt és felesége Camil Colt. És ott vannak a gyerekeik is, a szemem pedig teás csészényire nő.

Alex Colt (29 év)

Jace Colt (26 év)

Bruno Colt (22 év)
Rebecca Colt (19 év, ELTŰNT!)

DÉL - AMERIKA, MISSISSIPPI

- Asszonyom! - egy kidolgozott testű, ficsúr szalad át a szobába. Az idős hölgy megfordul. - Betörtek a rendszerbe. - ideges pillantást mér, majd felkapva a telefont értesít pár embert. Két férfi nevetve jön be a másik ajtón.

- Na, végre. Daniel, Victor, betörtek a rendszerbe.. - jelenti ki ijedt. de inkább izgatott hanggal. A két férfi meghökken, majd a ficsúrral együtt átsietnek a 21. - es szobába. 

- Nézd, meg hogy ki az! - jelenti ki az ősz hajú férfi. A ficsúr biccent, és pár pillanat múlva egy gyönyörű, ám sokkot kapott lány arca jelenik meg.

- *¡La Jodida... - szólal meg a fiatalabb férfi spanyolul. - Apa, Ő az! Ő a lányom! Rebecca...

- Te értesítsd Camilt, mi pedig felkeressük az Angliai maffiát! Most! - a ficsúr biccent, és a két férfi is lendülésbe indul. Hamar kiderítik az angol maffia főnökének a számát, azonban nem ő veszi fel.

- Liam Payne! - kissé zavarodott a hangja.

- Mark Tomlinsont keressem! - jelenti ki határozottan.

- Sajnálom, ő nem tu... - lehunyja szemeit az idős férfi, de vigyor ül ki arcára.

- Akkor ide hallgass, kölyök! Keress meg nekem egy személyt. Ne kérdezz semmit, csak keress, ha továbbra is élni akarsz! 

- Igen is! De megtudhatnám ki maga? - kérdezi komolyan, határozottan a kölyök.

- Oh, hogyne! Remélem, ismered azt a nevet, hogy Victor Colt! - vigyora vicsorrá szélesül. 

- Bassza... - káromkodását elnyeli és folytatja. - Igen, tudom! És ezt is tudom, kit keresnek! - sóhajt fel idegesen, mire a két férfi összehúzza a szemöldökét.

- Igazán? - kérdezi a fiatalabbik meglepetten.

- Rebecca Colt. Egy ideje ismerjük őt, és csak ma tudtuk meg, hogy tényleg az önök elveszett lánya/unokája az. Aki jelen esetben, futni van! - mondja sóhajtva a kölyök.

- Nem talált, Fiam! A lányom ugyanis betört a rendszerünkbe és most már Ő is tudja azt, amit ti! - itt büszke mosoly villant át, a fiatal férfin.

- Hogy az a... - újabb káromkodást nyel le, amitől a férfiakon mosoly terem.

- Akkor most ide figyelj. Ha az unokám megtudta, hogy ki Ő, akkor már mások is tudják és keresik. Nincs ott biztonságban. Mielőtt ki nem robban egy háború, el kell repítened ide, Mississippibe! Megértetted? Senkinek nem szólhatsz róla, csak pár tagnak, és nem tudhat róla a főnököd sem! Muszáj elküldened ide, hogy felkészítsük őt! - a hangja határozottságtól csengett.

- Nem hiszem, hogy szükség van rá. A lánya nagyon - nagyon tanult túlélő. De megteszem. Amint találkozom vele, összepakoltatok vele és küldöm is Mississippibe! - sóhajt fel beleegyezően.

- De úgy vigyázz rá, mint a hímes tojásra különben...**¡La Vida Vestida De Ramen!

* A kurva...

** Pápá az életednek!



Sziasztok Bogyók! Gondolom feltűnt, hogy két naponta jönnek részek! Lehet, hogy e mai rész kicsit - nagyon - lapos volt, de ígérem felpörögnek a dolgok, hisz még nagyoon messze van a befejezés. addig pedig rengeteg dolog fog történni :3 Siettek a kövivel! Pusszancs! ♥♥